|
Videos of Kisalföld Csallóköz
A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék geológiai múltja, felszínfejlődése, ásványkincsei, tájai a Duna és mellékfolyói vettek részt, itt alakult ki Európa legnagyobb hordalékkúpja (a Szigetköz és a Csallóköz). A felszínen ma a Rábaközben lösz, a többi területen homok, agyag, kavics található. Az
GEOLÓGIAI ÉS ÉGHAJLATI VISZONYOK - Sulinet
Csallóköz, Mátyusföld a Kisalföld szerves része. Hiába mondjuk, hogy Felvidéki táj, mert elhatárolja a Duna. Ugyanaz a mély fekvésű, vízjárta vidék mint a Szigetköz, ugyanúgy a vízi sportok szerelmeseinek paradicsoma. Jellegzetes Felvidéki táj, mondhatnánk a Garam, az Ipoly mente. A …
Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis
kisalföld csallóköz
Földrajzi fogalom és néprajzi nagytáj, amely a Duna Kárpát-medencei felső szakasza mentén, nagyjából Dévény és Esztergom között terül el. Régebbi földrajzi munkák Győri-medenceként is emlegetik. A Dunától északra elterülő része 1918 óta Csehszl.-hoz, ill. Szl.-hoz tartozik, s ennek a területnek a jelölésére a szlovák névhasználat (Podunajská nížina
Csallóköz | KISALFÖLD
kisalföld csallóköz
Kisalföld: viszonylag újabban, a 18. sz. folyamán kialakult tájfogalom Pozsony, Győr, Komárom városok tágabb térségében, a Duna síkvidéki jellegű medencéje.A Kisalföld a Nagyalföld, → Alföld fogalmakkal való kapcsolatra utal, tehát azt követően keletkezett, hogy Alföld szavunk D-re eső területet jelölő jelentéstartalma elhalványult, és már csupán a Duna
A KÁRPÁT–MEDENCE VAKTÉRKÉP
kisalföld csallóköz
Szigetköz, Csallóköz, Duna, Rába, Fertő tó, Zátony, Sziget, Győr, Kisalföld, Fertő-Hanság Nemzeti Park,
KISALFÖLD
A Csallóköz (szlovákul Žitný ostrov, németül Große Schüttinsel) a Dunától északra, a mai Szlovákia délnyugati részén terül el, a Duna és a Kis-Duna, illetve Vág-Duna között. Pozsonytól (amelynek egy kis része a Csallóközben fekszik) Komáromig húzódik. A Kisalföld részét képezi. Legnépesebb települése Komárom.. Marcal-medence. A Marcal-medence területéhez
Táncházas Tudásbázis - Csallóköz
A Csallóköz a szlovákiai Kisalföld jelentős részét alkotja. Természeti környezete erősen degradálódott az intenzív mezőgazdasági termelés, az erős szél, illetve vízerózió hatására. Az északi rész degradálásához hozzájárul a Pozsonyban folyó ipari termelés okozta környezetszennyeződés.
Csallóköz | Magyar néprajzi lexikon | Kézikönyvtár
A Kisalföld részét képezi. Legnépesebb települése Komárom. A Csallóköz Európa legnagyobb szárazföldi szigete. A folyók övezte síkság Szlovákia legtermékenyebb területei közé tartozik. Itt található Szlovákia legnagyobb föld alatti vízkészlete, a Duna föld alatti hordalékaiban.
Skanzen - Kisalföld tájegység
kisalföld csallóköz
Csallóköz: a Duna legnagyobb szigete, a Kisalföld természetföldrajzilag jól elkülönült tája. Északról a Pozsonynál kiszakadó Kis-Duna, majd a vele Guta községnél egyesülő Vág felvétele után, Komáromnál az Öreg- vagy Nagy-Dunába ömlő Vág-Duna határolja.
A Kisalföld | Ember a természetben - 6. osztály | Sulinet
Duna, Kis-Duna (Csalló) [a Csallóköztől északra folyó Duna-ág], Öreg-Duna [a Csallóköz és a Szigetköz közötti Duna-ág], Mosoni-Duna [a Szigetköztől déli oldalán, Kisalföld: Szigetköz, Csallóköz, Mátyusföld, Hanság, Sokoró
A Kisalföld - 6. osztály (természetismeret)
A Kisalföld magában foglalja a Duna és mellékfolyói által szabdalt síkságot (pl. Szigetköz, Csallóköz) és a környező dombvidéket. A táj történeti határvonalai a jelenlegi országhatáron kívül húzódnak. A 18. századtól Pozsony, Moson, Nyitra, Komárom, Bars, Győr, Sopron történeti megyék területének alföldi
|
